A rockdíler

Április vége óta laktam itt, az eladott két ház és az újonnan vásárolt, háznak látszó műtárgy árkülönbözetét éltem fel, s többnyire azon töprengtem, hogyan lehetne állandósítani ezt az állapotot. Máson is töprengtem, kerülendő az egysíkú gondolkodást, de elfelejteni sem maradt időm azt, hogy min töprengtem, nemhogy megjegyezni.

Megfelelő bázisnak bizonyult ehhez az itteni hely.

tovább »

Azt reméltem, hogy nem találkozom senkivel, legfeljebb egy csomó senkivel, aki hajlandó órákig kódorogni egy ilyen bevásárlóközpontban, leírva a lehető legértelmetlenebb cikk-cakkokat az üzletek között, miközben megkísérli, hogy rájöjjön, mit is szeretne vásárolni tulajdonképpen.

tovább »

Amikor a Ford utolsót csikordulva leblokkolt a piactér mellett, estére járt. A költözési energiáim mindig a cél előtt néhány utcahosszal szoktak kifogyni. Miért lett volna ez épp akkor másként?

tovább »

- Rockdíler vagy – bökött mellemre mutatóujjával Som (még Vaar Ferencként) 1970 decemberében a Leendő Halottak Klubja szokásos péntek esti összejövetelén. Akkor már közel tíz éve rockdíler voltam, csak nem tudtam, hogy ez rá a megfelelő kifejezés. Hogy majdnem ez a megfelelő kifejezés az úgynevezett életszemléletemre, világlátásomra, meg arra, ahogyan a csikket messzire pöccintem, fejemet hátravetve, napszemüvegben egy jól látható helyről. Ma már tudom, hogy nagyjából olyan megbízhatóan fedte a valóságot ez a megjelölés, akár a nyitva felejtett cefrés hordó tartalmát a muslicaraj.

tovább »

Hetek óta tartott a szárazság, két napja kezdődött meg a július, nekem elég vacakul, de ennek csak az ellenkezője okozott volna meglepetést. Minden hónapom, minden hetem, napom, órám, percem rosszul kezdődött az elmúlt néhány évben. Azzal áltattam magamat, hogy nem érdekel, de annyian kínálták portékáikat az Átverési Csarnokban, hogy a nagy lármában elveszett a hangom. Aztán ideköltöztem, és megváltoztak a dolgok.

tovább »

A rockdíler

Harmadik Irodalom-Neuropa Rally 2008.

tovább »