Országúti firkáló

Bánhida szíve körül az artériák, a koszorúerek, a szívbe vezető utak szabályosan működtek, ezen az életkedvét vesztett napon is. Nyúlós, szürke november, hol egy csárda, egy Kutyakaparó, istálló-meleg szállás, karavánszeráj? Bánhida szíve a Harasta kocsma, ide vezet Bánhida testéből minden út, ér, erecske, ha süt, ha fúj.
Hosszú, a legnagyobb ér, a Jókai utca irányába tartott, katonazubbonyában húzva meg magát, csípett az …

tovább »

Alighogy leültem az asztalhoz, megérkezett az Első. Sosem láttam. Helyet foglalt, és rendelt egy korsó sört.

Nyílt az ajtó, belépett a Postás, megbiccentette a sapká­ját, lerogyott a székre, és rendelt egy korsó sört.

Majd egy Diplomatatáskás érkezett elegáns öltönyben, letelepedett, és rendelt egy korsó sört.

Őt egy Buszsofőr követte, sűrű, fekete bajszát birizgálva maga alá penderítette a széket, és rendelt egy korsó sört. Belépett …

tovább »

Régi gyermekkori álmom valósult meg. Beleestem a csa­tornába. Ezt álmodtam egyszer gyermekkoromban.

Az öreg este szép csendesen kimúlt, a járdának vége sza­kadt és én máris a csúszós, büdös csatornafenéken talál­tam magamat.

A kis fahídnak, amelyik a csatorna felett vezetett át, nyo­ma veszett. Nem ez az első eset, hogy ismeretlen tettesek felnyalábolják, és magukkal viszik a csalitosba, ahol majd csak hetek múltán akad rá …

tovább »

A kocsmában a mindenkori június19-nek megfelelően zaj­lott az élet. 1991. június 19. Ezt írta a szállítólevélre a raktár homályában asztalra könyöklő csapos, majd kiment a pulthoz, és nyomott egy kevés sört a félig telt korsókba. Erősen habzott, ezért apránként töltögette. Felkészült a küszöbönálló invázióra. – Megmelegedni nem lesz ideje – gondolta -, három óra, jönnek az egyfordulósok. (A csapos persze másra …

tovább »

(Korhatár nélkül nem ajánlott!)

 

 

Egy griffmadárral átszeretkezett éjszaka maradványain felriadni; mi ez itt a kezemben, mi ez?

Ábrándozva és elmerengve.

Küklopsz szétvetett lábakkal a tenger fölé magasodó sziklán élte magányos nemi életét.

Vajasbaba. Ágyúcsőnek védőhuzatja, vajh mi lehet alatta? Mintha nem látta volna már milliószor! A rézágyúját, a rézangyalát, az áldóját!

Mindeközben mindenütt az érintetlen őskomfort. Egy eredeti hozzávalókkal berendezett mediterrárium. Sziklák szikrái, utazni nyolc percig, …

tovább »

Milyen békés víz volt ez! Fürdőzők paradicsoma, vízi sportok áldott hona! Tengernek tűnő tó, napfelkelték káprázatával, a nyarak nyüzsgő sétányaival, sütkérezők tömegével. Szerelmek, felhőtlen félrelépések, nagy zabálások és vedelések néma tanúja, pénzelverdék végtelenjével felékesítve a partokon.

- Na, ennek most bealkonyult, ennek most vége.

- Lesz itt nagy csodálkozás, hitetlenkedés, jajgatás és menekülés rövidesen.

Az első rakomány a tartálykocsiból sisteregve csusszant a Halgazdaság tározójába. …

tovább »

Kedves Jack!

Elhagytam a Big Sur-t, a napszemüvegemet és a lakáskulcsokat valahol a hegyek között, amikor fejreálltam a biciklivel.

Munkahelyi ismerősömhöz indultam, aki meghívott egy kis délutáni csevegésre a hegy lábánál lévő vityillójába. Gyanítom, hogy elsősorban azzal a szándékkal, hogy megmutassa nekem azt, amit hosszú évek szorgos munkájával összehozott. A vityillót.

Nos, jócskán benne voltam éppen egy piaderbiben (eltartott kisujjal mondva piaderby-ben), pontosan a …

tovább »

A bérelt gyümölcsfák semmiben nem különböznek a nem bérelt gyümölcsfáktól, gyökerük a talajban ágazik szét, törzsük a talaj felett vastagszik évről-évre, lombjuk a törzsből hajtó ágakon borul zöldbe tavaszonként.

A bérelt gyümölcsfák üdülőhelyeken találhatók, méregdrága telkeken nőnek és tulajdonosuk nem tud velük mit kezdeni. A bérelt gyümölcsfa tavasszal virágzik, nyárra gyümölcsöt érlel, a tulajdonos gazdag, s ennek következtében idejének legjavát azzal tölti, …

tovább »

Messziről merész újításnak látszott. Sejtetni engedte a jöven­dőt, úgy magasodott a horizonton, hogy akárki láthatta, nem arról van szó, amiről nem is lehetne.

Egyfajta zseniális képződménynek hatott, megtévesz­tésig hasonlítva a tervszerű rablógazdálkodáshoz. Először egészen egyszerűen tervszerű rablógazdálko­dásnak véltem én is. Aztán ahogyan keresztülgázoltam a csatornatölteléken, amely térdmagasságban mindent elbo­rított, megváltozott a véleményem.

Egy vidámparkot lőttek szarrá a szembenálló felek ágyúi és aknavetői a …

tovább »

« előző