Visszajátszás

Sajátkezüleg lebontott angyal.
A törmelékbe beletúr,
keresi a szeretetre fordítható idő
maradékát.
Erre fordítja az idő maradékát.
Lebontott angyal
a silányuló ég oltalmában.
Lámpa vagy ablakkallantyú darabja
kerül a kezébe,
üzenet az angyal zsanérjából,
a felszántott föld homokja rátapad,
s csak meg kell érinteni.
Hallod suhogni szárny
hallani suhogni szárnyak.

tovább »

Visszajátszás
– Illusztráció az Időszalaghoz, amely képregény formában ábrázolja századom természetét a barlangrajzok modorában, és amely művet a kor követelményeihez alkalmazkodva bunkerrajzoknak kell inkább neveznünk. Az Időszalagot Senica Ferenc rajzolta, aki ötven évig élt a huszadik században, a Sürített Paradicsomban, s ezt az időt épp elegendőnek tartotta ahhoz, hogy más elfoglaltság után nézzen.

tovább »

Vörös az ég alja, vörös a Mindenség alja, valaki a tűzzel játszik, Hajnalra jön a szél.
A morse-gépen: – tititá-ti, tititá-ti – papírszalag-csík omlik,
ötvenöt telén egy méter magasból nézem a masnikat az Állomás irodájában,
talán magasabbról, nem tudom. Ég a kályhában a tűz, kék sínek látszanak odakint a fagyban.
Réti sasban folytatódik a távírópózna a 63-as út menti havas tájban
ötvenöt telén; tititá-ti, tititá-ti.

A furcsa …

tovább »

A földből előtör a növény, megrepeszti, ellepi mindenütt;
befonja erőszakkal, vággyal mindazt, amiből keletkezik. Új évre év;
a fejlődés a végső felfedezés.
Felhők hömpölyögnek, szentséges óceán, felhők az ég alatt:
– Kölcsönösen és szívből nem törődtünk egymással – szól hozzám egy hang odaátról,
s fordul a lap táguló ujjaim alatt.

Meghódítás, leigázás, tévedés, tévedés, Melléfogás, Elvétett út, Rossz választás.
Bányák, tornyok, Tűz, Víz, Levegő, Füst. Kirámolni a …

tovább »

A Szobacsiga nem működik, az árnyakat árnyak takarják el.
Edisont és a szórakozást feltalálja Edison, és Edison kiiratkozik
az Élet Iskolájából, és a Világ-egyetem kapuja bezárul Edison mögött.
A gramofon szól, az Egyesült Izzóban a wolfram és a kripton
véletlen találkozóját készítik elő a tervezőasztalon. Olajmécs, gyertyaláng,
petróleumvilágítás; egy világnak vége van: a gázzal töltött izzólámpában
Bródy Imre készül megöletésére, erőművek generátorai, vezetékek hálója:
villanypásztor őrzi észrevétlen a …

tovább »

Ez a kerék ég s forog egyre vadabbul,
hajítófát sem ér a szabály, a nem törvény a törvény.
A Káosz Ügynökei lecsapnának a sivatagra, dzsungelre, óceánra, hegyekre,
Kanada fenyőire, de a természet ellenáll és visszavág.
Nincs változás a Galaktikában, az ember felemelkedett a levegőbe és
fémek tonnáit szórja vissza onnan a Földre, nincs változás az emberben,
nincs semmi számottevő. – Dypsy doodoo – mondom erre én, s …

tovább »

Békét venni kölcsönre, békét jegyezni, világra jönni hitelre, megszületni: ötvenegy január.
Épphogy lesújtott a természet, az élet elégett odalent a bányavágatokban,
és keletkezett minden egyes pillanatban a mélyben, s fent; a Nedvek Karneválján,
a szüntelen körtáncban, ötvenegy január: – Az Univerzum más vonatkozásban.

Sötét Pobjedák, lefüggönyzött táj, lóden és műbőrkabát; a Gondolat Golgotája
a Termelés Hegyére kanyarog. – A békeévek politikája a háború folytatása
más eszközökkel – …

tovább »

Német kém vagyok a pince betonfedelén,
Miki a Vörös Hadsereg, nekem mindig meg kell halnom;
ez van megírva számomra a történelemben, ahol jelen alakomban létezem.
Lövünk a fa géppisztolyokkal: Halt és Sztoj!
Meg akarom változtatni a történelmet, legalább Párizs Holdvirágáig visszamenőleg.
Én vagyok az igazság.
Lövünk a krumpli közül és a kukoricásból, a budi fedezékéből,
ahogy a rendes géppisztolyosok a filmvásznon az Orosz Csodában,
vagy valamelyik másik, szláv lélekkel …

tovább »

Rövid éjszakák évada, kulcsszava a kulcsszó, a Hair, a No, és a felfedezés.
Szabadság; – Peace, Police, Peace, – mondja a szabadság,
Micheaux a fonalát gombolyítja, a történelem megismétli néhány év hosszan,
hogy szent a Korlátlan,
Garcia Marquez a Száz év magány virágának buja illatában a bajszát meséli.

Három mosoly van évszázadom történelmében, és két nagy erőszak van benne,
és számlálatlanul sok azonos léptékű erőszak van a …

tovább »

Még nem érkeztél el, a te eszel vagy téged esznek meg kérdéséhez,
de a túlélő csomag tervezésekor tekintettel kell lenned erre, írom a naplóba
vesztes reggeleken, merülő éjszakákon az asztalba kapaszkodva a hintázó vízen.
Jobb, hogyha galaktikusan szemléled saját jelentőségedet,
ülsz a Holdon, lógatod a lábad, lekváros kenyeret eszel, s figyeled
odalent a tülekedést és a vakságot, ahogyan otthon gyerekkorodban,
a 63-as út menti házban csináltad elalvás …

tovább »

« előző - következő »