Tanulmányok a társadalomról IV. by Belvedere Meridionale - Issuu

Fogyás a btm elrendezés. Informasi Dokumen

Az A békeszerződés — avagy a békediktátum, ahogyan kezdettől minősítette a magyar közvélemény — azonnal elfoglalta helyét a magyar nemzeti tragédiák sorában. Trianont a korszak neves magyar tudósai és közírói a rendkívüli pusztítással járó E hisztérikus állapot történelmi és társadalom-lélektani okainak feltárására elsőként a magyar demokrácia emblematikus alakja, a jogtudománnyal és politikaelmélettel foglalkozó Bibó István tett kísérletet a 1 második világháború idején A kelet-európai kisállamok nyomorúsága c.

E szólamok nem csupán a közhangulatot határozták meg, hanem külpolitikai programot is generáltak egyben. Az ösztönös és érzelmi reakciókon alapuló sorsértelmezést azután valamelyest lemaradva követték a racionális politikai számítás és a tudományosság válaszai, amelyek azonban csak érveikben és magyarázataikban voltak higgadtabbak és kifinomultabbak, tendenciájukban nem változtatták meg az új békerendszerrel kapcsolatos polarizált véleményeket. A világháborút követően az egész magyar társadalmat áthatotta a békeszerződés revíziójának eszméje, míg a Magyarország rovására gyarapodó utódállamok vezető nemzeteinek közgondolkodását a status quo fenntartása és a revízió tagadása határozta meg.

ir diéta blog

A két világháború közötti időszakban Magyarország és szomszédainak viszonyát mindvégig ez fogyás a btm elrendezés ellentét uralta, s ez a harmincas évek végére tovább mélyült.

Az együttműködésnek még a feltételei sem igen bontakozhattak ki, hiszen azok az eszmék és csoportok, amelyekben meglett volna erre a szándék, ekkor általában csekély politikai befolyással bírtak.

A térségben a merev nacionalizmus lett a vezéreszme, s a hatalomban lévők országuk gyors stabilizálását, valamint nemzetük egységesítését és megerősítését tekintették mindennél fontosabb feladatuknak. E törekvésükben pedig a nemzetközi kooperáció iránt fogékonyabb liberális és demokratikus gondolatból fakadó önrendelkezési elv és nyomában a méltányos kisebbségpolitika alkalmazása éppúgy akadályozta volna őket, mint a nemzeti problémáknak az internacionalizmusban való feloldását hirdető szocialista eszmék valóra váltása.

A győztes szomszédok a birtokukba jutott hatalom teljességét kívánták megőrizni, Magyarország pedig területi integritásának 2 visszaszerzésére törekedett, s e célkitűzések már önmagukban is akadályát képezték a kompromisszumnak. Az idegen közhatalom alá került magyar kényszerközösségeknek a többségi nemzetekhez fűződő kapcsolataiban úgyszintén a szembenállás mozzanata volt a meghatározó. A kapcsolatok normalizálása helyett mindössze annyi történt, hogy a nemzeti ellentétek lekerültek a napirendről, tabuvá váltak, s ezzel mintegy régi állapotukban konzerválódtak a későbbi generációk számára.

A magyarság esetében ez azzal a következménnyel járt, hogy a nemzeti kérdés — s benne a Trianon-probléma — bolygatása rendszerkritikus, az államszocialista hatalom szempontjából tehát rendszerellenes cselekedetnek minősült, így a tilalom és az elhallgatás évtizedeiben teljes korosztályok estek ki a nacionalista színezetű hazafiság iskolájából.

Az as évek végén megindult rendszerváltozás időszakában e tekintetben is döntő változások következtek, és a nemzeti érzület megnyilvánulásai tartalmukban és formájukban is igen nagy változatosságot mutattak.

Zeidler Miklós - A Revíziós Gondolat

Miközben a túlnyomó többség továbbra is távol maradt a közéleti szerepléstől és a közvetlen politikai tevékenységtől vagy legalábbis nem a nemzeti kérdés mentén fejtett ki ilyen jellegű aktivitást, mások úgy gondolták, hogy éppen ez — ti.

A nemzeti kérdésre aktívan reagáló politikai közeg világnézeti rm3 fogyás mellékhatások erősen fogyjon mintha repedne volt, és három, jól megkülönböztethető nagyobb irányzatra bomlott. A régi gyökerű, jellemzően keresztény, konzervatív és népi irányultságú magatartás, mely az államszocializmus időszakában politikailag inaktív ellenzéki helyzetbe szorult, a rendszerváltozás folyamatában politikai elégtételt kapott, követői pedig az elnyomatás éveiben is megőrzött elvhűségükre hivatkozva — a nemzeti érzület, úgymond, leghitelesebb képviselőiként — irányító szerepre tartottak igényt.

Eközben az államszocializmus döntően politikai és nem elméleti- ideológiai elvárásaihoz igazított nemzetfelfogás, amely a nemzeti érzést lényegében alárendelte az internacionalizmusnak és az osztályszempontoknak, sokat veszített presztízséből, átmenetileg visszavonult és megkísérelte korszerűsíteni magát.

Ugyanakkor a második nyilvánosságból a nagyközönség elé lépett a nemzeti öntudat liberális alternatívája, amely a klasszikus nacionalizmus kettős integráló és kirekesztő örökségéből az aktív közösségteremtő mozzanatra épített, egyúttal igyekezett háttérbe szorítani a versengés hagyományát, s ezzel mintegy köztes helyet foglalt el. A magyar társadalom azon nagyobb részét, amely a második világháború fogyás a btm elrendezés évtizedekben fogyás a btm elrendezés kiesett a régi hagyomány folyamatosságából, a nemzeti kérdés ilyen mértékű előtérbe kerülése készületlenül érte.

Fekélye súlycsökkenést okozhat magyarságtudat ezen egyszerre egyéni és kollektív újraértékelésének folyamatában a nemzeti történelem kitüntetett eseményeinek megítélése fogyás a btm elrendezés szerepet kapott.

A politikumnak a történelem iránti megnövekedett fogyás a btm elrendezés, a pártok öndefiníciójának ez a részben történeti megalapozása kétszeres impulzust adott a történetírás számára.

Lényegében akadálytalanná tette a történeti kutatást, egyszersmind fokozta a történeti kérdések iránti általános érdeklődést.

A helyes önismeret kialakításában az iskolának fontos szerepe van, de legalább ilyen fontos az is, hogy segítse a tanulóit a pályaválasztásban.

Sajátságos következménye lett ennek, hogy a történeti-nemzeti hagyomány ünnepélyes és tragikus elemeihez való viszonyulás mintegy a magyarságtudat, a nemzeti identitás fokmérőjévé vált. E szimbolikus gondolkodás és beszédmód két gyújtópontjában a Trianon tehát mintegy fél évszázad elteltével ismét hívószóvá, önmagán túlmutató szimbólummá lett.

I. BÉLA GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA, KOLLÉGIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

Ugyanekkor Magyarország és a fogyás a btm elrendezés országok kapcsolataiban is felszínre kerültek a feloldatlan államközi és nemzeti ellentétek — ha nem is a régi intenzitással, de a régi reflexek és sztereotípiák mentén. Ennek egyik oka az volt, hogy a kelet-közép-európai államok külső és belső stabilitása — a szovjet szövetségi rendszerből történő kilépésük szükségszerű következményeként — átmeneti veszélybe került, és az adaptáció időszakában a Kárpát-medence valamennyi országában súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válságjelenségek mutatkoztak, amelyek Csehszlovákia és Jugoszlávia esetében egyenesen a tárgyalásos, illetve háborús fogyás a btm elrendezés végbement felbomláshoz vezettek.

A hatalmi pozíciók elosztásáért immár új politikai környezetben folyó küzdelem során jo cooke fogyás nagy hangsúlyt kapott a nemzeti kisebbségek helyzete és érintőlegesen a határkérdés is; olyan ügyek, amelyek fölélesztették a kölcsönös sérelmeket és a kölcsönös gyanakvást, s amelyeknek a kelet-közép-európai közbeszédben szintén a trianoni békeszerződés lett retrospektív szimbólumává.

Legfőképpen a Trianon-problémának ez a szimbolikus jellege merevíti meg ma is a szellemi frontokat s akadályozza a kérdés érdemi megvitatását — olyannyira, hogy az érintett nemzetek között folyó párbeszéd helyett egyelőre még a történetírás szintjén is inkább csak az álláspontok elfoglalása és a vélemények tisztázása kezdődött el.

Magyarországon sem zárult még le az a folyamat, amely a Trianon- kérdést kivette volna a politika és a közgondolkodás szférájából és elsősorban a történelmi vizsgálódás birodalmába utalta volna.

éget zsírt a csípő körül

Ennek egyik oka, hogy a nemzeti kérdés nemzeti egység, nemzeti karakter, a nemzet mint hagyomány és mint a társadalmi ibuprofen zsírvesztés kötőanyaga stb. A közgondolkodás hangsúlyai persze az fogyás gyakrabban követő időszakokban erőteljesen eltolódtak: a két világháború között Trianon csaknem tisztán politikai ügy volt, s még a történetírók egy része is tiltakozott az ellen, hogy e nemzeti katasztrófát a magyar történelem integráns részeként tárgyalja.

A második világháborút, a párizsi békeszerződést és Magyarországnak a szovjet tömbbe való betagozódását követően Trianon témája alig-alig jelent meg a nyilvánosságban.

Egyfelől azért, mert a nemzetiségpolitika és a határkérdések fölvetése a szovjet blokkon belül lényegében tabu volt, másfelől azért, mert az ország nemzetközi helyzetét formailag immár új nemzetközi egyezmények és szövetségek alapozták meg, vagyis Trianon nemzetközi jogi és világpolitikai értelemben a múlt részévé vált. A rendszerváltozást kísérő rendkívüli közéleti aktivitás közepette a politika és a közgondolkodás ismét a maga illetékességébe vonta a Trianon- kérdést.

Ez elsősorban a magát egyre szívesebben nemzeti oldalnak nevező politikai és értelmiségi front kezdeményezésére történt, amire a rivális erők azzal válaszoltak, hogy a vitát igyekeztek a szaktudomány világába utalni, egyszersmind kivonni a közbeszédből — mondván: a szubjektív és szimbolikus megközelítés akadályozza az érdemi eszmecsere kibontakozását.

Tanulmányok a társadalomról IV.

Ez az állapot némileg konszolidáltabb formában ma is fennáll: miközben a történész szakmán belül a tudományos vita immár egyre inkább csak a részletkérdésekről folyik, a politikai szereplők hozzáállása és magatartása a mindenkori pártpolitikai igényeknek és a világpolitika elvárásainak megfelelően módosul. Mindeközben a magyarságnak az a része, amelyik máig a leginkább megszenvedi a nemzeti széttagoltság hátrányait — a szomszéd országok magyar népessége —, továbbra is foglya a kisebbségi élethelyzetnek, ugyanakkor tanácstalanul és egyre növekvő keserűséggel szemléli az anyaország szellemi és politikai megosztottságát.

E külső és belső ellentétek, az államok, nemzetek, világnézetek és generációk között rendre megújuló politikai és intellektuális viták visszaigazolják azt a megállapítást, hogy a politikai határok és a nemzetiségi osztóvonalak egymástól való eltérése súlyos politikai problémákat gerjeszt Közép-Európában.

Jelzik egyben azt is, hogy a Trianon ezért egyelőre nem találhatta meg a helyét véglegesen és kizárólag csak a történeti hagyományban, s továbbra is része a politikumnak. S ez az állapot valószínűleg mindaddig fenn is marad, amíg az államhatároknak fokozott politikai jelentőségük van, amíg a nemzeti kisebbségekkel szemben a többségi nemzet által irányított hatalom részéről diszkrimináció érvényesül, s amíg az érintett nemzetek mindegyike túl nem jut a területváltozásoknak vagy az ettől való rettegésnek krónikussá vált társadalomlélektani traumáján.

milyen hamarosan láthatja a fogyás eredményeit

Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk, milyen történeti környezetben s miképpen bontakozott ki a trianoni békeszerződéssel szemben fellépő revíziós gondolat, s a külpolitika és a közélet mely terepein miképpen nyilvánult meg.

E kérdéskört először ben jártuk körül az Osiris Kiadónál megjelent hasoncímű kötetünkben, majd a magyarországi irredentizmus jelenségeit vizsgáltuk meg egy kismonográfiában A magyar irredenta kultusz a két világháború közöttmely a Teleki László Alapítvány gondozásában látott napvilágot ben. Az elmúlt években tovább gyarapodott a magyar revízió témájával, különösen a határon túli magyar kisebbségek helyzetével, illetve az között visszacsatolt területek reintegrációjával — tekintélyes részben határon túli magyar történészek tollából.

Ezeket az új kutatási eredményeket is hasznosítottuk abban a monográfiában, amely Ideas on Territorial Revision in Hungary címmel ban került az angol nyelven olvasó közönség elé az amerikai Center for Hungarian Studies and Publications kiadásában.

Konferenciakötet a kisebbségben (is) élő gyermekekről

Mivel a magyar nyelvű kötetek már jó ideje elfogytak és antikváriumi forgalomban is nehezen beszerezhetőek, nagy örömmel vettük a Kalligram Kiadó ajánlatát A revíziós gondolat felújított változatának megjelentetésére. Így nem csupán a szöveg jelentős bővítésére, hanem számos illusztráció és tájékoztató térkép közlésére is mód nyílott.

Ennek jegyében először rövid áttekintést adunk a történelmi Magyarország felbomlásáról, majd bemutatjuk, milyen társadalmi— gazdasági—politikai kereteket teremtett Magyarország számára a béke. Megvizsgáljuk azt a külpolitikai szuper gyors fogyókúra, amelyben a magyar diplomácia kereste az érvényesülés lehetőségét, s amelyben megtette a békerendbe való beilleszkedést, majd az ellene intézett kihívást célzó lépéseit.

Integráció és inklúzió közötti különbség

Ennek során részletesen tárgyaljuk a fogyás a btm elrendezés a kormány felügyeletével és anyagi támogatásával, de mégis némileg elkülönülten működő propagandaszervezetek működését, valamint a két világháború közötti időszakban létrejött fontosabb határmódosítási terveket és ezek fogadtatását.

Foglalkozunk a magyarországi irredentizmus kultuszával, ennek a köztéri és ünnepélyes megnyilvánulásaival, illetve a privát szférát jellemző hétköznapi jelenségeivel. Végül azt a folyamatot mutatjuk be, amelynek során a magyar külpolitika a terület-visszacsatolások sikereivel párhuzamosan elveszítette semlegességét, majd önállóságát, és belesodródott a második világháborúba.

A témáknak ilyetén tagolása azért tűnik logikusnak, mert elsőként az állam gyors és hatékony szerkezeti alkalmazkodása teremtette meg a sikeres gazdasági, valamint bel- és külpolitikai konszolidáció lehetőségét, s csak ennek alapján lehetett — az húszas évek második felétől — komolyan hozzáfogni a párizsi békerendszer megváltoztatásához, illetve felszámolásához.

A kormányzat saját külpolitikai működését a központi alárendelésbe vont, de látszólag független társadalmi szervezetek propagandatevékenységével egészítette ki, ami viszont megkísérelte önállósítani magát, és nemegyszer külön utakra tévedt.

Ennek a kritikai fellépésnek az eredményei persze elsősorban és először Magyarországon és a szomszédos államokban, illetve a diaszpórában élő magyarság körében mutatkoztak meg. A természetes és ösztönös Trianon-ellenes érzelmekből és hangulatokból a belső propaganda alakított ki meggyőződést, kultuszt és — a társadalom kisebb részében — tételes tudást, koncepciót. A történelmi Magyarország felbomlása és a trianoni békeszerződés A címzett ismeretlen című, ben készült magyar zenés filmvígjáték írta: Bús Fekete László és Székely István, rendezte: Gaál Béla egyik első jelenetében a Magyarországon először járó negédes osztrák ifjú Ernst Heinz Häussermann csinos postáskisasszonnyal Ágai Irén találkozik a vonaton.

Teri egy balatonföldvári szállóba kíséri a portásnak készülő Tónit, aki magyartudását próbálgatván, barátkozásképpen az es kiadású Magyar beszélgetések c.