Mihez is kezdenék nélkülem?
2011. december 7. faludi
Nem emlékezem, hogy milyen lesz. A kulturális tömegpusztító fegyverek jócskán 
megelőznek. Majdnem elütsz a zebrán egy öltönyt és egy mobiltelefont. Az emberek máshol lehetnek, talán a védelmi pénzeket gyűjtik, vagy a bruttó nemzeti boldogság mértékét határozzák meg és nem értenek vele egyet. Egy vándorvillanyszámlás kiolvassa tenyeréből a múltat. Kicsit háborodott minden, sérült, összetört, mintha áthúzták volna a hajó alatt kötéllel büntetésből. De csak megfigyelem, csak üzenem; sorolni nincs mit, siratni nincs kit. Mindenhol rosszabb. Nagy utazásokat teszek abban a városban, ahol élek. Mihez is kezdenék nélkülem? Már elfelejtettem, hogy milyen régen felejtettem el a feledékenységet. Helyette inkább mindenre emlékezem. Én a helyemben nem jönnék ide vissza. Legfeljebb kíváncsiságból. Meghallgatni egy ilyen képet, mint ez. Kopogj, kattints, vagy csak kövesd a Nap útját fejben.
Hogy nélküled ne legyél, rándulj velünk:
“Rekettyen és szurdon át
Csomboly rejtekén
Szélsebtében vágzatunk
Sükebóc, Daniló meg én”
Bravo, Mester!!! No meg: ENCORE, PLEASE !