Bermuda

Izzadtam, az udvarban állt a levegő, lehetett vagy harmincöt fok. Ledobáltam magamról mindent, hanyatt dőltem az ágyon, és vártam, hogy lehűljek. Szinte semmi nesz nem hallatszott, pörkölődött odakint élő és élettelen, nekem meg végre jól esett valami.
Jól esett, ahogyan körbefolyt a szoba hűvöse, és csend volt. Az is jól esett, hogy megállt az agyam, vagy inkább olyan gyorsan hajtott, hogy nem hagyott fogódzót, nem lehetett értelmezni egyetlen képet, hangot, egyetlen üzenetet sem, kaleidoszkóp parányok, felismerhetetlen részletek repdestek szanaszét a szokott módon. „Olyan szarul érzem magamat mindig, hogy már teljesen hozzászoktam.” Che Guevara szórólapokat osztogatott a Tünde előtt, meg egy olyan kiadványt Che Guevara életéről, amilyet a Leendő Halottak Klubjában  a zeneszekrény aljában találtam a leharcolt kislemezek között 1970 telén. Most is megvan, valamelyik papírdobozban dekkol a szájalókkal. Vagy a gekkókkal.

tovább »

Ha már a világnapok szóba kerültek, a suszter maradjon annál a fánál, amelyiket kapta. Tehát: világvasárnap kaptafára. Virágvasárnapra pedig itt egy friss jelenlét a Spanyoltnátha tavaszi kínálatában és eredeti környezetében.

Itt pedig közvetlenül, és a húsvéti nyúl ajándékaként. A nyuszi ül a fűben, de mégsem szívja, mert a nyuszi egy igazi jellem dallamára:
Menetjegyzetek, avagy újabb kilenc történet
- Egy vonatozó álomgyűjteményéből -

„Ne számítson könyörületre az, aki két állomás között képes úgy elaludni a vonaton, hogy még a harmadikra megérkezve sem jut eszébe, mit álmodott.
Mindent a vonatjegy hátoldalára, vagy semmit!”

(Caligula lovának tulajdonított mondás)

tovább »

- Na, ezzel meg is lennénk – rakta le a hegesztőpajzsot Kopasz, végignézve az állványzat merevítő vasain. – Akár pakolászgathatunk is.

- Jól belehúztunk, délre haza is érhetünk – pillantott órájára elismerő fejmozdulat kíséretében Patás, az extra lábméretű segédmunkás. – Te képviseled aztán igazán negyvennyolcat, ha meghalsz, ledönteni sem lehet majd ekkora talpakról – hallhatta nemegyszer. – Hagyjál, van elég bajom …

tovább »