Free

Találtam egy kéményekkel illusztrált kalendáriumot a Világ Hálójában töltött tintasugaras éjszakán, ki is nyomtattam mindazt belőle, ami még hátra van 2002-ből. Ahhoz a pár kéményhez tartozó elfüstölő időszakaszt. Tetszett a naptár matematikai nagyvonalúsága, én is mindig nagyvonalúan bántam a matematikával. Azt olvastam a naptárban, hogy júliusban a nappalok ötvenhét perccel rövidülnek, az éjszakák pedig harminc perccel tartanak tovább. Ennek számszaki oldalát mélyebben kutatni nyilvánvaló értelmetlenség, érzelmileg egészen biztosan igazolható, akkor pedig a többi lényegtelen. Legalább van egy naptáram, legközelebb talán még azt is megnézem, mennyi az idő, avagy; hány az óra Vekker Úr?

tovább »

A redőny félúton beadta a kulcsot, a jobb oldal elakadt, aztán se le, se föl. Mintha zakósírást hallanék. Vagy valami megtévesztésig zakósírásra emlékeztető hangfüzért hallanék, hallottam valahonnét. Hogy a házidémon húzza fejedre a hímzőrámát!

De rég láttam hímzőrámát! Még akkoriban, amikor voltál, de még nem éltél, akkor láttam, jóval előbb annál, hogy Foxi Maxi matróz lett.

Az utcán egy nő gyereket vezetett pórázon. Amikor jobban megnéztem, akkor is pórázon vezette. A gyereken nyakörv, a nő kezében pedig az a szalajtós vacak, hogy tudjon előre-hátra viszonylag szabadon mozogni a csatlakoztatott élőlény.

tovább »