Hrabal

Reggeli őrjárat. “…a valamire való könyv nem arra kell, hogy az olvasó könnyebben aludjon el, hanem hogy kipattanjon az ágyból, és úgy, ahogy van egy szál alsónadrágban rohanjon az író úrhoz, hogy beverje a pofáját…” Hrabal beköszönt, én meg vagy az egyik vagy a másik oldalamra fordultam, nem is tudom. Inkább a másikra, mert  ilyenkor inkább azt használom.
Aztán …

tovább »

Miért nem lehet kapni Apatini sört? – érdeklődtem. – Árapály – tudtam meg.

Somról semmi hír. Nem mintha meglepne, de amióta Iggy Pop eljövetele (és Som eljövetele Iggy Popra) tény, azóta csődbe ment a depresszióm, akár egy Biokillel lefújt bogárinvázió. Ez is tény. A helyzet kulcsszava az ismerős. A régen látott, a közeli, a helyzet, mint ismerős. Nehéz dolog idegennek lenni a kovbojok között. Nem igazán a reménytelenség, a kilátástalanság a nyomasztó, inkább a szerzett butaság fegyvereseivel folytatott magányos huzakodás. Don Quijote szembeszáll a haderővel, és várja a felmentőit. A többi magányos idegent a kovbojok között.

tovább »

Még nem érkeztél el, a te eszel vagy téged esznek meg kérdéséhez,
de a túlélő csomag tervezésekor tekintettel kell lenned erre, írom a naplóba
vesztes reggeleken, merülő éjszakákon az asztalba kapaszkodva a hintázó vízen.
Jobb, hogyha galaktikusan szemléled saját jelentőségedet,
ülsz a Holdon, lógatod a lábad, lekváros kenyeret eszel, s figyeled
odalent a tülekedést és a vakságot, ahogyan otthon gyerekkorodban,
a 63-as út menti házban csináltad elalvás …

tovább »