kelet

Az ajtóba már úgy érkeztem, mint akinek egy munkás hétköznapokkal zsúfolt élet áll a háta mögött.
Holott a hátam mögött csak egy betonkonténer állt. „Valami ott maradhatott az Édentől Keletre.”
Ezt a feliratot képzeltem a konténerre.

ALBÉRLET! ALBÉRLET!

Ó, azok a régi boldogtalan napok! A főbérlők feje az első gyanús, vagy gyanútlan mozdulatra porba hull!
A bemutatkozás és a házirend …

tovább »

Mentünk, mint a veszedelem, mégsem fogytunk ki a hegyekből. Minél magasabbra törtünk, annál magasabbat kaptunk érte cserébe. Madarat csak felülről láttunk, legfeljebb
oldalról, de akkor is csak úgy gondolomformán; valahol a messzeségben. Arany Jánosom szerint némelyiknek mintha légitársaságoknak neve díszelegne a hóna alatt. Ebben a dologban már azért benne lehetett a vizionálás keze is.
A rengetegben nagy sokára egy eredeti szénégetőre akadtunk. Ült …

tovább »