UFO

A megbeszéltnél negyed órával korábban érkeztem a Tündébe.

Hiába vedlettem át magamat kíváncsiságból nemegyszer noszti fiúvá az ideköltözésem után, és hiába kerestem a régi szerelmek lábnyomát városszerte, a Tündébe nem jutottam el. Pedig kézenfekvő lett volna, mert a Tünde a középiskola menedékházának számított, és külsőleg alig roppantott rajta valamit az idő fogazata, ráadásul a neve is megmaradt, ha egyebe nem is.

Egy Hasznavehetetlen Régi Ismerős imbolygott a Tünde előtt kukaturkáló fémpálcával és koszlott szatyrokkal. A szatyrok lényegesen felülmúlták a Hasznavehetetlen Régi Ismerős gönceinek állapotát. Nem ismertem rá, hiába volt nagyjából velem egykorú, hiába szólított a nevemen.

tovább »

Még öt ilyen karcsú nyakú üveg hűsölt a kemencében, a harmadik után kivittük a konyhaasztal mögötti padot a ház elé, közvetlenül az ablak alá, hogy neki tudjunk támaszkodni a falnak. – Ne támaszkodj a falnak, ne támaszkodj a falnak – ismételgette egy évtizedekkel korábbi mikrofonba Vanra Cefre.

A tető jó egy méterrel nyúlt előrébb a falnál, nagyjából ugyanennyire a bordó színű, töredezett betonnal hiányosan fedett talapzat. A tornácra csak haloványan emlékeztető házelőke három, téglából rakott oszlopából egy középen, kettő pedig a ház végén állt, alig fedte őket vakolat. Nyeletlen gádornak neveztem el, nem volt kifogása ellene.

tovább »