Faludi Ádám

Emlékezett az első Salinger-cselre. Fűtött szoba, Banánköztársaság; Vigyázz, a kutya ugat!
A remény szépségének díszmacska-ketrece. Hisz és kimegy az állomásra irodalmi lapokat vásárolni. Áron Nagy Lajos szochumáltjai nézik a hajdani koronázási város átutazóit. Kerüld el a figyelmemet székestől, Fehérvárastól! Honnan hová kell ilyenkor elmenekülni? Áron Nagy Lajos ábrázoló geometriát tanít, de már nem tehet semmit. Beugrott a trükknek. Szivarozik óra alatt, hamu bele a fiókba, de így sokkal könnyebb mindenkinek.
Nagy remények.
Minden bejött, csak a csel nem.
Nem izgatta, hogy nem maradt le semmiről.
„Azt álmodtam, hogy egy eleganciákkal (glanc glanc glanc) telehintett csillárközi estélyen tündöklöm üvegdísz módjára. Díszvendégsereg vendégdísze, mégis jobbára csak egy szokványos csetresz a sok közül.
A közismert úriasszonynak fixírben pácolt mosoly kíséretében kézfogással mutatkozom be, de elvétem az idevágó passzusokat. Majdnem az összeset mindjárt nyitány gyanánt. Amúgy férfiasan megszorítom karcsú kesztyűs jobbját, hogy vér serken ki ujjaiból. Hüvelykje kivételével mind a négyből, átütve a finom, fénylő textílián, vörös gyöngyökbe gyűlve a végeken. No nem sok, de azért mégis.
Az úriasszonynak szempillája sem rezzen, csak a bemutatást celebráló őszes úr protokollhányadosa nem fér el a kijelzőn, szétroppantja a védőüveget, és százszámra hullik a nulla lakkcipőink elé a szőnyegre. Bokáig nullában; úgy pörög a protokollcsavar az öreg frakkfarkas fölött, hogy attól kell tartanom, ceremóniamesterem elemelkedik a talajról, akár egy mentőhelikopter, s kötélhágcsót dob alá, hogy kimenekítsen a kínos helyzetből. Elönt az irtózat a kötélhágcsó gondolatára.
Azon kezdek tűnődni, hogy nem lenne-e célszerű letolni a nadrágomat, ezzel esetleg elterelhetném a figyelmet az előbbi melléfogásomról, de valahogyan az etikett támogatásával sikerül tovatipródnunk, mielőtt cselekedni tudnék.
Ez is megvan. A hölgyön keresztül egy újabb befolyásos támogató kegyeitől sikerült megszabadulnom.
Megállapításom akkor vált bizonyossággá, amikor kiderült, hogy lényegében nem is álmodtam”
Így cselez a banánhal.