III. Lőwy Árpád koffere
2000. November 22. faludi
Lőwy Árpád kofferét először 1971-ben nyitottam fel. Egy megtermett vulkánfiber bőrönd porladt nagyapám padlásán, tányérnyi darázsfészek tapadt felette a cserépre. A bőröndben púpozva álltak a használhatatlan jótanácsok. Mindegyiknek lejárt a szavatossági ideje.
A cserepek résein beszűrődő fénysugarak lövedékek nyomvonalait mutatták, amikor a nap egy meghatározott pillanatában a fegyvertorkolat hajdani magasára ráhibáztak. A borús idő az orvlövészeké, nem hull rájuk napfény, s nem őrzi meg őket emlékezetében a padlás. Borús időben a porszemek sem álltak szokott helyükön a levegőben, hanem elpihentek odalenn a kofferen.
Három jóvágású rézzárat kellett felpattintani, s előtűnt a fedél belső felére ragasztott vignetta:
Torino. Melbourne, Paris, Tokyo, London, Bodakajtor; ilyen utazási címkékből egyetlen egy sem díszelgett sehol. Nem lehetett valami nagy utazó az öreg.
A cserepek golyónyomai az utolsó háború idejéből származtak, de eddig senki nem tudta magyarázatát adni annak, hogy miképpen kerültek ilyen magasra. Ha nagyapám háza valahol Skandináviában áll, a lyukak belsejét már régen moha borítaná. Ámbár Skandináviában, nagyapám házának cserepein bizonyára nem is lennének golyóütötte nyomok.
Hogyan kerültek ide Lőwy Árpád kéziratai?
Ez a második olyan kérdés, amelyikre nem kaptam választ.
Ki volt az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek Lőwyje ? És mi ez a temérdek prózarom itt kézjegyével ellátva ezekből az időkből?
Mit sem sejtve belétúrok: – CSUKJÁTOK MÁR BE AZ ABLAKOT, KIMENNEK A LEGYEK ! – azzal lecsapódik a koffer fedele, és akár egy pénztárgép a blokkot, kidob magából pár búcsúcédulát a helyes megoldásokkal.ELSŐ:
Menj le a Feltámadás köz és a Galilei utca sarkára, nyiss be a kocsmába, ülj le, és viselkedj úgy, mint egy áteresztőszelep. Nem lesz eredménytelen. Nevezd az egészet az egyszerűség kedvéért „Egy kis kitérő”-nek.
MÁSODIK:
Tanuld meg helyesen kiejteni Llanfairpwllgyngyllgogerychwrndrobwllllantysiliogogogoch vasútállomás nevét. Nincs a földkerekségen még egy vasútállomás, amelyiknek a nevével ezt követően ne bánnál el könnyedén, s ez bizony nem jelentéktelen dolog. Vidd magaddal a mellékletet és gyakorolj!
MELLÉKLET:
A HOSSZÚ NEVŰ WALESI ÁLLOMÁS
Szent Tysilio egyháza és egy vörös barlang közelében
„Az 1986/11. számban a Hírhalomban* – a Die Presse cikke alapján – tévesen közöltük a hosszú nevű vasútállomás földrajzi helyét. A szóban forgó falu a Waleshez tartozó Anglesey szigeten van és nem Skóciában.
Neve: Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch, ami magyarul annyit jelent: Szűz Mária egyháza a Fehér Mogyoró völgyében, egy gyors ösvény, szent Tysilio egyháza és egy vörös barlang közelében. Hivatalosan használt neve Llanfairpwll.”
A földetérés pillanatában nem voltam több egy adag madártölteléknél.
