Faludi Ádám

Egy átlagos külsejű fickó állt tőlem ötlépésnyire a járdán ballonkabátban. Fiatal, kócos fekete hajú, széles szájú figura, aki nem hasonlított senkire. Az én képkészletemben nem akadt vele azonosítható alak egyetlen szál se, annyi bizonyos. Széles derékszíjat viselt, amit egy fekete kajmán hátából hasíthatott valami derék manioka-ültetvény tulajdonos a Rio Negro és Rio Uapés találkozásánál Sao Joaquim környékén. Kalandos úton jutott el erre a derékra a kajmán hátának sokszorosan feldolgozott változata, Made in China felségjellel. Majdnem bizton állítható, hogy az eredetiről sikerrel lehúzott hét bőr egyike lehetett, amiből hozzáértő kezek jó áron eladható luxusterméket kozmetikáztak össze.
Csak állt ott a platánfa csemetére meredve ez a ballonkabátos földi halandó saját hitetlenségétől bénultan. Tulajdonképpen első pillantásra kiderült róla bármelyik járókelő számára, hogy nem egy agybirtokos vált sóbálvánnyá átmenetileg, hanem egy övtulajdonos. Mérsékelt övtulajdonos, mert összesen kettő övet viselt. A nadrágján díszelgő, kellőképpen feljavított, nyomokban kajmán bőrt tartalmazó volt az egyik. A másik a kabátján körbefutó széles repdeső textil, amelyik valahogyan elszabadult és a nemrég ültetett platánfa csemetére és egyúttal a mellé temetett karóra csavarodott. Ott feszült a mérsékelt gyalogosforgalomban három lépésnyire a kabáttól és a kabát bénult tulajdonosától. Az út és a járda közötti keskeny földsávban egymást követték a platáncsemeték. Folyamatosan igyekeztek távolodni a gyökerektől, ennyiben mindenképpen különböztek a szomorú tekintetű fickótól és a világszerte elharapózott vissza a gyökerekhez mániától.  
Igazodva a kialakult helyzethez, megsajnáltam – mérsékelten. A legegyszerűbben így nevezhetném az érzést, amelyik eluralkodott rajtam. A ballonkabát övét lecsomóztam a fáról és a kezébe adtam.
– Megkerülöd ezt a kukát és balról az első ajtó. Ott találod. El sem tudod téveszteni. Az egyetlen láthatatlan az üvegablak mögött. Csekkelés, megszabadulsz a sárga veszedelemtől, ami most a bal zsebedben lapul és csak a széle látszik, utána kapsz vissza pár forintot, amit ott a túloldalon pénzzé tehetsz – mutattam a világ végén libegő molinóra.

Pages: 1 2