Váratlan csatornázás
2003. September 17. faludi
Régi gyermekkori álmom valósult meg. Beleestem a csatornába. Ezt álmodtam egyszer gyermekkoromban.
Az öreg este szép csendesen kimúlt, a járdának vége szakadt és én máris a csúszós, büdös csatornafenéken találtam magamat.
A kis fahídnak, amelyik a csatorna felett vezetett át, nyoma veszett. Nem ez az első eset, hogy ismeretlen tettesek felnyalábolják, és magukkal viszik a csalitosba, ahol majd csak hetek múltán akad rá egy békés kamillagyűjtő.
Hosszú élete során az alább felsorolt esetekben hiányzott megszokott helyéről:
1820 előtt folyamatosan, hiszen akkor készíti és helyezi ide a helybéli kádármester. Önszántából, nem megrendelésre, csupán azért, mert gyönyörködteti a saját munkája, és örömet okoz neki, hogy másoknak is örömet okoz az, ami neki.
1848. október – november. Klapka György október elsején szónokol a piactéren. A hidat leemelik a helyéről, két egymás mellett álló szekérre teszik, és ezen áll Klapka György, hogy hangja messzire zengjen, testi mivoltában a jelenlévők fölé emelkedjék, ne kételkedhessen abban senki, hogy valóban ott van.
November végén a kádármester fia, aki szintén nem szeret az – akkor még forrásvíz tisztaságú – erecske árka felett átugrálni, visszaviszi a hidat eredeti helyére.
1867. március 15. Politikai tiltakozásként egy hónapig a kőbányában rejtegetik a városka elöljárói a lakosság tudtával és beleegyezésével.
1914. július 5. A híd reggelre eltűnik, majd éjszakára visszakerül. Vérnyomok lepik deszkáit. Sosem derül ki, hol, kinél volt húsz órán át. Egy ismeretlen forrásból származó pletyka a mészáros mestert és fekete disznaját próbálja gyanúba keverni, de mindenki számára világos, hogy a félrevezetés szándéka bújik meg a háttérben.
1919. április-október. Senki nem tud semmit. A híd kilencvenkilenc éves.
1939. Az első komolyabb szennyvizek feltűnésének éve. A hidat két napig tatarozzák, de a munka elvégzésének ponton dátuma nem szerepel a levéltári dokumentumon.
1945. március 21. Egy generális csizmapucoló állványnak használja, de délutánra megérkeznek a felszabadítók (helyi elhallásban: szabadírtók, és úgy szétlövik a tisztálkodási hajlammal megvert generálist, hogy az könnyedén elfér az egyik fényesre suvickolt csizma szárában.
1957. július. Megjelenik Elvis Presley: Loving You című nagylemeze. Műsorideje 26 perc 50 másodperc.
1968. augusztus. – A csatornát ezentúl betongyűrűkben fogjuk vezetni, nem lesz szükségünk a továbbiakban az elavult átkelőhelyre, jelenti be a tanácselnök. A munkálatok azonban késnek, aztán nem kezdődnek meg, végül elmaradnak. A híd újra a helyén.
1972. május. A barátnőmnek megjön három hét késéssel. Azonnal szakítunk, amíg nem késő. A híd hatvan centimétert veszít a hosszából egy kikísérletezés alatt álló vegyszer hatására, amelyet a játékgyár ereget a csatornába. Széltében is zsugorodik, de használható. Néhány önjelölt környezetvédő egyhetes laboratóriumi vizsgálatnak veti alá, de egyébként szokott helyén marad, nem hurcolja senki sem a csalitosba.
1986. KI NEM VOLT MÉG VELEM ?
1993. január. 173 év alatt alig változtak meg a szokások. Csak az emberek nem ugyanazok. Most például én ülök itt a trágyalében.
Kikecmeregtem a túlsó parton, ahol gondolkodás nélkül folytatódott a járda. Nem a fene esett a csatornába. Szünetjelet iktattak a tréfakedvelő népek a gyalogjáróba, de porcelánnadrágomra hiába fájdították a fogukat.
– Itt a finom főtt kukorica! – óbégatott nyomomban valaki a sötét utcán. Ilyenkor! Kerékpárlámpája fel-felvillant.
UBU ROI! FELELŐS VAGY A SORSUNKÉRT!
Ez azonban a múlté.
Az amnézia ma már 240 felejtés/óra, sebességgel robog egy jeges kávé huzagolt csövében.
