Aztán meggondoltam magamat. A figyelmem belerepült a Világ Hálójába, bele is akadt, még csak nem is verdesett a szárnyaival, megadóan meredt Seattle Nirvánájába. De nem látott semmit. Ottmaradt. A Letöltő Állomás üzemen kívül.
„Itt esik az eső. Vagy csak locsoltak? Virágágy.”
Megszenvedtem az esemes írásával, aztán amikor küldeni akartam, sikerült kitörölnöm. Koncentráltam, mint egy startoló Forma 1-es futam és megismételtem.
Kimostam a Túlélő Flaskát, hogy nyoma se maradjon benne az előzményeknek, körültekintően kicsepegtettem, és megtöltöttem a szilvával érlelt szilvával.
Ah! Szívógörcs!
Az ember a holocénben jelenik meg, és a kórházban tűnik el.
